|
| |
Az Online Munkavédelmi Havilap mai témái:
1. Jogszabály- és szabványváltozások: 2022. december + a 2023. januártól hatályba lépettek
2. Változások a munkavédelmi törvényben
3. Tájékoztató a be nem jelentett munkáról és annak hátrányairól
|
|
|
|
| |
Jogszabály- és szabványváltozások: 2022. december
A decemberben történt és a 2023. januártól hatályba lépett – munka-tűzvédelmi vonatkozású – fontosabb jogszabály- és szabványváltozások jegyzéke http://letoltes.munkavedelem.biz/Hirlevel/Jogszabalyvaltozasok-2022-december.pdf tekinthető meg.
A változások közül az alábbi jogszabályok emelhetők ki:
28/2022. (XII. 30.) GFM rendelet egyes miniszteri rendeleteknek az Alaptörvény tizenegyedik módosításával összefüggő módosításáról
Megjelent: MK 223/2022 (XII. 30.) Hatályos: 2023. 01. 01
Többek között módosítja a 27/1996. (VIII. 28.) NM rendeletet a foglalkozási betegségek és fokozott expozíciós esetek bejelentéséről és kivizsgálásáról
Megjelent: MK 223/2022 (XII. 30.) Módosítja: 28/2022. (XII. 30.) GFM. r Hatályos: 2023. 01. 01
3. § (1) Az orvosi tevékenység körében észlelt - a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter hivatalos honlapján közzétett jegyzékben szereplő - foglalkozási betegség, foglalkozási eredetű heveny vagy idült mérgezés gyanúját a munkáltató telephelye szerint illetékes fővárosi és vármegyei kormányhivatalhoz mint munkavédelmi hatósághoz be kell jelenteni, ki kell vizsgálni és elfogadásuk esetén nyilvántartásba kell venni.
5. § (2) A foglalkozási megbetegedés vagy a fokozott expozíciós eset körülményeinek kivizsgálásába a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosát, a munkáltatót vagy annak képviselőjét és a munkavállalók érdekképviseletét is be kell vonni, valamint a vizsgálat során a megbetegedés és az expozíció okainak feltárása érdekében más hatóság, illetve intézmény is megkereshető. Ezen túlmenően a foglalkozási megbetegedés körülményeinek kivizsgálásában - ha azt a munkavédelmi hatóság kezdeményezi - részt vesz
a) a miniszter által vezetett minisztérium orvos végzettségű foglalkozás-orvostan, üzemorvostan, munkahigiéné, közegészségtan-járványtan, megelőző orvostan és népegészségtan szakképesítéssel rendelkező kormánytisztviselője vagy
b) az a) pontban nevesített szakképesítéssel rendelkező megbízott orvos.
(3) Az (1) és (1a) bekezdés szerinti vizsgálatot a körülmények által lehetővé tett legrövidebb időn belül meg kell kezdeni, valamint a bejelentés napjától számított legkésőbb 30 napon - különösen bonyolult esetekben 60 napon - belül intézkedni kell a további foglalkozási megbetegedések megelőzése érdekében.
|
|
|
|
| |
Változások a munkavédelmi törvényben
A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 2022. év végén több módosításon esett át, amelyek időben fokozatosan kerülnek hatályba, a 2023. január 1-től egészen 2026. január 1-ig tartó időszakban. A Parlament megszavazta, és a Magyar Közlöny 2022.12.21-i 211. számában megjelent (101.oldaltól). 2023. jan. 1-től hatályos:
- A mentési terv elkészítése munkavédelmi szaktevékenység.
- Az oktatási tematika elkészítése munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenység.
- GDPR rendeletnek megfelelőség több jogszabályi pontba bekerült: biológiai tényezők, építési munkahelyek, túlnyomásos légtérben végzett munka, éles, hegyes eszközök használata, munkabaleseti nyilvántartás, fokozott expozíciós esetek nyilvántartása, azbeszt kapcsán rendeleti szintről törvényi szintre kerül az adatvédelmi szabályozások vonatkozásában (bejelentés, célok, adatok őrzésének ideje)
- A hatályos szabályozás alapján a munkavédelmi képviselők szakmai képzés keretében történő képzése 2023. január 1-től súlyos problémákat okozna, ugyanis 2022. december 31-án lejárt az az átmeneti időszak, amikor a képzést még felnőttképzési tevékenység keretében (párhuzamosan az új szabályokkal) meg lehetett tartani. A munkavédelmi képviselők képzését a szakképzésről szóló törvény hatálya alá tartozó szakmai képzés keretében nem lehet megvalósítani. A munkavédelmi képviselők feladatellátása és képzésük annyira munkahely, illetve munkáltató specifikus kell, hogy legyen, hogy arra egységes programkövetelményt nem lehetséges megállapítani, és akkreditált vizsgaközpontban a vizsgákat nem lehet szervezni. A módosítással a munkavédelmi képviselők képzése visszakerül a felnőttképzésről szóló törvény hatálya alá, és a szabályozással jogszabály alapján szervezett képzés lesz, ami által biztosítható a munkavédelmi képviselők megfelelő képzése. [Mvt. 75. §-a]
- Annak érdekében, hogy a munkavédelmi képviselő az érdekegyeztetéssel kapcsolatos tevékenységét elláthassa, megválasztását követő hat hónapon belül képzésen kell részt vennie, amely csak rendes munkaidőben történhet. Ennek költségei a munkáltatót terhelik. Az alapképzés és továbbképzés megszervezése a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény (Fktv.) szerint kontaktórás, távoktatás, illetve zárt rendszerű elektronikus távoktatás formájában valósulhat meg. Az alap- és továbbképzést szervező felnőttképző a képzésekről vezetett nyilvántartását 5 évig megőrzi. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a képzés idejét, jelenléti képzés esetén a képzés helyszínét, a képzés jellegére vonatkozó utalást, a résztvevők nevét, a képzés formáját és a képzés ismeretanyagának vázlatát.
- A munkavédelmi képviselőnek megválasztását követő hat hónapon belül el kell végeznie a legalább 16 óraszámú alapképzést. A munkavédelmi képviselőnek az alapképzést követően, valamint újraválasztása esetén évente legalább 8 órás továbbképzésben kell részt vennie.
- Az alapképzés és továbbképzés ismeretanyagának minimum követelményeit a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter honlapján közzéteszi. Az alapképzés és továbbképzés elvégzését az Fktv. 13/B. § (1) bekezdése szerinti tanúsítvánnyal kell igazolni.
- Jogharmonizációs változtatások miatt is számos ponton kerül sor szövegváltozásra a törvénytervezetben.
- A Munkavédelmi Információs Rendszer már megszűnt, kivezetése szükséges a törvényből. Helyette a tanácsadási feladatot látja el a munkavédelmi hatóság, míg e feladat ellátásában segíti az Országos Munkavédelmi Bizottság.
- Hatályukat vesztő rendelkezések: nincs a munkavédelmi szakképesítés feltételeit meghatározó külön jogszabály, ezért hatályon kívül helyezhető. A törvénytervezet részletes indokolásában írtak szövege szerint az expozíciós idő nyilvántartásának a határértékkel szabályozott veszélyes anyagok esetén van nagyobb jelentősége. "A javasolt módosítás könnyítés lehet a vállalkozások számára, mert pl. takarítószereknél is, amelyekben nincs ilyen komponens, nem kellene rögzíteni az expozíciós időt. A módosítás alapján egyértelművé válik, hogy az expozíciós koncentrációt csak határértékkel szabályozott veszélyes anyagok esetén kell rögzíteni."
2023. április 22-étől:
- EGK irányelv alapján EK-típustanúsítványok innentől nem érvényesek, a Munkavédelmi Törvényből ezért kerül ki.
2024. jan.1-től:
- A munkaegészségügyi szakterületet is érintő orvoshiányt figyelembe véve a rendelkezés megteremti annak a lehetőségét, hogy bizonyos, jogszabályban meghatározott munkaegészségügyi feladatokat szakmai, de nem orvosi szakképesítéssel is el lehessen látni. Az elmúlt évtizedek hatósági tapasztalatai alapján a szaktevékenységek nagy részét a foglalkozás-egészségügyi orvosok egyáltalán nem láttak el. Az indoklás szerint tehát a jelentős hazai orvoshiány miatt közegészségügyi-járványügyi ellenőr és felügyelő szakképzettségű személy is elláthatja az orvos utasításai alapján 2024-től kezdve a munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálattal kapcsolatos munkaegészségügyi feladatokat, soron kívüli ellenőrzés esetén is, továbbá a kockázatértékeléssel kapcsolatos egyes munkaegészségügyi szakmai teendőket, amennyiben alacsony veszélyességi osztályú és 1-9 főt foglalkoztató a munkahely.
- Az egyéni védőeszköz juttatásának belső rendjét a munkáltató írásban határozza meg. E feladat ellátása munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősül. A munkaegészségügyi feladatokat a foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatást biztosító szolgálat orvosának jóváhagyásával közegészségügyi-járványügyi ellenőri vagy felügyelői, vagy népegészségügyi ellenőri vagy felügyelői szakképzettséggel rendelkező személy is elláthatja, a törvényjavaslat szövege szerint, 2024-től.
- Fenti, 2024-től tervezetten életbe lépő változások a VDSZ munkavédelmi álláspontja szerint nem jó irányt képviselnek, hiszen az orvoshiány ilyen pótlási kényszermegoldásai jó eséllyel a működés rovására mehetnek a jövőben. Erről további háromoldalú egyeztetések szükségesek, és az orvoshiány tartós fennállása esetén akár az orvosi feladatokat is részben átvevő végzettségűek, szakképzettségűek esetén továbbképzés is indokolt, hiszen számukra ezek új típusú feladatok lehetnek, amelyekre nem kaptak képzést tanulmányaik során, napi teendőiknek nem volt része. A munkavédelem ügye megkívánja, hogy ne a hiányzó orvosok ilyen módon történő helyettesítése legyen a fő irány, hiszen ez további rossz gyakorlatok kialakulásához vezethet.
2024. április 1-től:
- A 2022/431 irányelv átültetése kapcsán szükséges módosítások. Az irányelv újraszabályozza a 2004/37/EK irányelv 15. cikk (1) bekezdését, így nyilvántartást kell vezetni a reprodukciót károsító anyagokról is, ezért szükséges kiegészíteni az erre vonatkozó szabályozást. [Mvt. 63/B. § (1)-(3) bekezdése]
- A 2022/431 irányelv átültetése kapcsán szükséges módosítások. Az irányelv 1. cikk 7. pontja módosítja a 2004/37/EK irányelv 6. cikkét is, ezért a munkáltatóknak be kell jelenteni a reprodukciót károsító anyagokkal végzett tevékenységet is. Emiatt szükséges kiegészíteni a bejelentésre vonatkozó rendelkezéseket. [Mvt. 63/C. § (1)-(2) bekezdése]
2026. jan. 1-től:
- A leginkább veszélyes (I. veszélyességbei osztályba sorolt, 50 fő feletti) munkahelyen csak FELSŐFOKÚ munkavédelmi szakképzettséggel lehet kockázatértékelést készíteni 2026-tól.
|
|
|
|
| |
Tájékoztató a be nem jelentett munkáról, azaz a feketemunkáról és annak hátrányairól
A szabályos foglalkoztatás – különös tekintettel a foglalkoztatás bejelentésére – elsődlegesen a munkavállalók érdekét szolgálja (egészségbiztosítás, nyugellátás), de a járulékok megfizetése által az állam feladatellátását is segíti (pl. egészségügyi ellátások, nyugdíj). Sokan fiatalon, nem veszik komolyan a legális munkavégzés fontosságát, majd hosszú évekkel később – esetlegesen már rossz egészségi állapotban vagy a nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő hiányát tapasztalva – szembesülnek a bejelentés nélküli munkavégzés, azaz a „feketemunka” árnyoldalaival. Ilyenkor értik meg, hogy milyen következményei vannak az adómentes jövedelemnek, az úgynevezett „zsebbe” fizetésnek. A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 42. § (1) bekezdése és 44. §-a alapján a munkaviszony munkaszerződéssel jön létre, amelyet írásba kell foglalni. Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 1. melléklet 3.1 pontja szerint a munkaviszony bejelentése legkésőbb a biztosítási jogviszony első napján, a foglalkoztatás megkezdése előtt meg kell, hogy valósuljon. A be nem jelentett munkavégzés, vagyis a „feketefoglalkoztatás” alapesetben azt jelenti, hogy a munkavállaló nincs bejelentve az adóhatósághoz, és semmilyen bérhez kapcsolódó adót és járulékot nem fizet sem ő, sem pedig a munkáltató, azaz nem rendelkezik biztosítotti jogviszonnyal. A feketefoglalkoztatás egy változata a „szürkefoglalkoztatás”, amikor a munkavállaló bejelentése megtörtént, de nem a tényleges munkaidőre, csak részmunkaidőre (pl. napi 8 óra helyett napi 4 órára), így a munkabérének csak egy részét kapja legálisan és ezután fizeti a munkáltató az adókat és járulékokat. A bére másik részéhez pedig illegális formában jut hozzá, azaz „zsebbe kapja” a munkabért, tehát ezután nincs adó- és járulék fizetés. Ebben az esetben a munkavállaló ugyan biztosítotti jogviszonyban áll, azaz baleseti ellátásra, nyugellátásra, és álláskeresési ellátásra is jogosult, de természetesen a pénzbeli ellátások csak csökkentett összegűek lesznek (pl. táppénz, nyugdíj). A be nem jelentett munkavégzésnek nem csupán annyi a hátránya és következménye, hogy a munkavállaló nem jogosult automatikusan társadalombiztosításra, hanem egyéb juttatásoktól, egészségügyi ellátásoktól, támogatások igénybevételétől is eleshet, és a banki hitelhez való hozzájutás is szinte lehetetlen bejelentett jogviszony, adózott jövedelem hiányában. A feketemunka hatásai között hosszú távon kiemelendő a nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő elmaradása, míg rövidtávon a számos foglalkoztatáshoz kapcsolódó jog elvesztése (pl.: éves rendes szabadság, rendkívüli munkavégzésért járó díjazás, betegszabadság, minimálbérhez való hozzájutás joga, bérkifizetés bizonytalansága, méltánytalan, kiszámíthatatlan bánásmód). Feketefoglalkoztatás során a munkavállalónak nincs írásba foglalt munkaszerződése, így a munkáltató „kihasználhatja a munkavállalókat” (pl. nem tartja be a munka – és pihenőidőre vonatkozó szabályokat), ezért szükséges a mindkét fél által aláírt munkaszerződés, amely szükség esetén megvédheti a munkavállalót a munkáltató jogsértő foglalkozatási gyakorlatával szemben.
A foglalkoztatás-felügyeleti hatóság minden évben fokozott figyelemmel van ellenőrzései során a feketefoglalkoztatásra, amely a legsúlyosabb munkaügyi jogsértés. Az ellenőrzések tervezése során kiemelt szempont, hogy azok többsége olyan munkahelyre irányuljon, ahol a munkavállalók jogait ténylegesen megsértik A feketefoglalkoztatás leginkább az építőipari, mezőgazdasági, feldolgozóipari, kereskedelmi, vendéglátási, valamint vagyonvédelmi ágazatokban jellemző. Az ellenőrzések tapasztalatai és a hatóság intézkedései alapján a feketefoglalkoztatás megjelenési formái: - munkaviszony bejelentésének elmulasztása - egyszerűsített foglalkoztatás bejelentésének elmulasztása - munkaszerződés nélküli foglalkoztatás - részmunkaidős bejelentés, teljes munkaidős foglakoztatás esetén - színlelt szerződéssel történő foglalkoztatás - harmadik országbeliek szabálytalan foglalkoztatása (pl. munkavállalási engedély hiánya) Ha a foglalkoztatás során kétség merül fel arra vonatkozólag, hogy a munkáltató nem a jogszabályoknak megfelelően foglalkoztatja a munkavállalót, nincs bejelentve az adóhatóság felé, vagy nem írtak alá írásba foglalt munkaszerződést, úgy a foglalkoztatás helye szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatalhoz, mint foglalkoztatás-felügyeleti hatósághoz lehet fordulni, amely foglalkoztatás-felügyeleti hatósági ellenőrzés keretében a foglalkoztatásra vonatkozó jogszabályok megtartását vizsgálhatja. Foglalkoztatás-felügyeleti hatósági ellenőrzés kezdeményezése céljából a konkrét foglalkoztató és a munkavégzési hely megadásával bárki panaszt vagy közérdekű bejelentést tehet a munkavégzés helye szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatalnál.
|
|
|
|
