Hőségben végzett munka: Hogyan védjük dolgozóinkat a nyári melegben?

A nyári hőség nem csak a szabadidőnkre, de a munkavégzésünkre is jelentős hatással van. Az Országos Meteorológiai Szolgálat előrejelzései alapján az elkövetkező napokban várhatóan magas napi középhőmérsékletre számíthatunk. Erre tekintettel a Nemzetgazdasági Minisztérium Munkavédelmi Irányítási Főosztálya felhívást tett közzé, amelyben a munkáltatók figyelmét a melegben végzett munka veszélyeire, valamint a munkavállalók egészségének és biztonságának védelme érdekében szükséges megelőző intézkedésekre hívja fel.

A hirtelen jött nagy meleg és a napokig tartó hőség mindenkit megvisel, de különösen megterhelő lehet a fizikai munkát végzők szervezetére. A jó közérzet és a hőérzet számos tényező együttes hatásától függ, ezért nem elegendő csupán a hőmérsékletet figyelembe venni. A szervezet hőszabályozó képességét befolyásolja az életkor, a testsúly, a fizikai erőnlét, az egészségi állapot, a ruházat, a táplálkozás és a gyógyszerszedés is.

Ebben a cikkben áttekintjük a hőségben végzett munka kockázatait, valamint azokat a fontos intézkedéseket – különös tekintettel a védőital használatára és a pihenőidő betartására -, amelyekkel a munkáltatók és munkavállalók közösen csökkenthetik a hőség okozta egészségügyi kockázatokat a munkahelyeken.

Hőségben végzett munka

A munkahely klímája jelentősen befolyásolja az emberi szervezet hőszabályozó képességét és a hőleadás lehetőségét. A jó közérzet és a hőérzet számos klímatényező együtthatásától függ, ezért nem jellemezhető egyetlen termikus paraméterrel, például csak a hőmérséklettel.

A hőérzetet és a hőalkalmazkodást befolyásoló alapvető klímatényezők, illetve klímaparaméterek a következők:

• A levegő hőmérséklete (száraz hőmérséklet)
• A levegő relatív páratartalma
• A légáramlás sebessége
• A napsütésből, a munkakörnyezetből és a technológiából eredő hősugárzás (pl. melegüzemi fémmegmunkálás, öntödei munkák, üveg-, kerámia-, téglagyártás során jelentkező infravörös sugárzás)

Fontos megjegyezni, hogy a munkahely melegnek minősül, ha:

• Zárt munkahelyen a munkahelyi klíma meghaladja a 24 °C korrigált effektív hőmérsékletet (KEH)
• Szabadtéri munkahelyen a napi középhőmérséklet legalább 1 napig meghaladja a 25 °C-ot, és az országos tisztifőorvos a hőség miatt figyelmeztetést vagy hőségriasztást adott ki

A munkahelyek klímájának értékelésére az ún. klímaindexek szolgálnak:

• Effektív hőmérséklet (EH): figyelembe veszi a levegő hőmérsékletét, a levegő relatív páratartalmát és a légáramlási sebességet
• Korrigált effektív hőmérséklet (KEH): az EH-n felül a hősugárzást is számításba veszi

A munkahelyek klímájának mérését és értékelését a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről szóló 3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet 2. számú mellékletében szereplő nomogramok, mérési és értékelési szempontok alapján kell elvégezni.

Ezek az alapvető információk segítenek megérteni, hogy milyen tényezők játszanak szerepet a munkahelyi hőterhelés kialakulásában, és hogyan lehet objektíven értékelni a munkahelyi klímát.

Hőség okozta veszélyek

A tartós meleg környezeti hőmérséklet és a fizikai munka együttesen jelentős többletterhelést jelent a szervezet számára. Ez megnöveli a hőártalmak kialakulásának kockázatát, amelyek közül a leggyakoribbak a következők:

Napszúrás:

• Kialakulása: A fedetlen fejet érő közvetlen és erős napsugárzás hatására alakul ki.
• Tünetek: Kábultság, fejfájás, szédülés, tudatzavar, esetleg eszméletlenség. Hányinger, hányás és a bőr napégéses gyulladása, kiütések megjelenése is előfordulhat.
• Kezelés: Enyhe esetben hűvös helyen történő pihentetés és hűvös borogatás elegendő lehet, súlyosabb esetben kórházi megfigyelés szükséges.

 Hőséggörcsök:

• Kialakulása: Erős izzadás következtében, a só- és folyadékvesztés miatt jelentkeznek.
• Tünetek: A vázizmokban fájdalmas összehúzódások, hideg és nedves bőr, nyomásérzékeny és duzzadt izmok.
• Előfordulás: Leggyakrabban melegüzemi munkásoknál (pl. kohókban) fordulhat elő erőteljes fizikai aktivitást követően.

Hőkimerülés:

• Kialakulása: Meleg környezetben végzett tartós nehéz fizikai munka és elégtelen sóbevitel következménye.
• Tünetek: Forró, vörös, verejtékes bőr, láz, feszítő fejfájás, szédülés, szemkáprázás, szapora pulzus, zavartság.
• Figyelmeztetés: Ha a verejtékezés megszűnik, hőgutává súlyosbodhat.

Hőguta:

• Meghatározás: A hőszabályozás elégtelensége miatt létrejött életveszélyes állapot.
• Tünetek: A testhőmérséklet hirtelen emelkedése (akár 40 °C fölé), sápadt, forró és száraz bőr vagy intenzív verejtékezés, szapora pulzus, alacsony vérnyomás, szívritmuszavar, szabálytalan légzés, esetleg tüdővizenyő és görcsök.
• Súlyosság: Orvosi kezelés nélkül akár halálhoz is vezethet.

A hőártalmak kialakulásában szerepet játszó főbb kockázati tényezők:

• Tartós magas környezeti hőmérséklet és páratartalom
• Közvetlen és erős napsugárzás (árnyékos terület hiánya)
• Hőexpozícióval járó technológia (pl. gépek, berendezések beltéri hőkibocsátása)
• Elégtelen légáramlás
• Intenzív verejtékezés, alacsony folyadék- és sóbevitel
• Nehéz fizikai munka
• Hőleadást gátló ruházat
• Az akklimatizáció hiánya
• Nem megfelelő fizikai állapot vagy egészségi problémák
• A szervezet hőegyensúlyát befolyásoló gyógyszerek szedése

Fontos megjegyezni, hogy a magas hőmérsékletű munkahelyi környezetben végzett munka – a szükséges megelőző intézkedések hiányában – a szellemi éberség alacsonyabb szintjével, csökkenő mértékű elővigyázatossággal és fizikai teljesítőképességgel járhat együtt. Ez növeli a munkahelyi balesetek kockázatát is, ezért kiemelten fontos, hogy a munkavállalók képesek legyenek alkalmazkodni a meleg, forró napokhoz.

Mikor jár védőital?

A megfelelő folyadékpótlás kulcsfontosságú a hőség okozta egészségügyi kockázatok csökkentésében. A munkáltatóknak törvényi kötelezettségük védőitalt biztosítani a dolgozók számára, ha a munkahely melegnek minősül.

A jogszabály szerint 14-16 °C-os ivóvizet kell biztosítani a munkavállalók igénye szerinti mennyiségben, a folyadékveszteség pótlására. A vizet a higiénés követelmények betartásával kell rendelkezésre bocsátani. Melegnek minősülő munkahelyeken a munkavállalók részére igény szerint, de legalább félóránként kell védőitalt biztosítani.

A megfelelő folyadékpótlás azért is fontos, mert a verejtékezéssel elvesztett folyadék és ásványi anyagok pótlása elengedhetetlen a szervezet megfelelő működéséhez. A dehidratáció növeli a hőártalmak kockázatát és csökkenti a munkavállaló teljesítőképességét. Ezért fel kell hívni a munkavállalók figyelmét, hogy kerüljék az alkohol, a magas koffein- és cukortartalmú italok fogyasztását, amelyek dehidratálhatják a szervezetet. Ehelyett javasolni kell, hogy a verejtékezéssel elvesztett ásványi anyagokat a munkaközi szünetekben és a pihenőidő alatt kisebb étkezésekkel pótolják.

A megfelelő folyadékfogyasztás elősegítése érdekében a munkáltatóknak érdemes könnyen hozzáférhető ivóvíz-forrásokat biztosítaniuk a munkaterületen. Fontos, hogy ösztönözzék a rendszeres folyadékfogyasztást, és ne várják meg, amíg a munkavállalók szomjasak lesznek. Emellett tájékoztassák a munkavállalókat a megfelelő folyadékbevitel fontosságáról és módjáról.

Fontos megjegyezni, hogy a védőital fogyasztása nem helyettesíti a megfelelő pihenőidőt és egyéb óvintézkedéseket. A munkáltatónak gondoskodnia kell arról, hogy a védőital mindig megfelelő hőmérsékletű és tiszta legyen. Különösen ügyelni kell a szabadban dolgozók folyadékpótlására, ahol a napsugárzás és a magas hőmérséklet fokozott folyadékveszteséget okozhat.

Pihenőidő betartásának jelentősége

A megfelelő pihenőidők beiktatása kulcsfontosságú a hőségben végzett munka során. Ez nem csak a munkavállalók jóllétét szolgálja, de segít megelőzni a hőség okozta egészségügyi problémákat és fenntartani a munkavégzés hatékonyságát.

Jogszabályi előírások a pihenőidőre vonatkozóan:

• Melegnek minősülő munkahelyeken a munkaidő részeként óránként legalább 5, de legfeljebb 10 perces pihenőidőt kell közbeiktatni.
• Ez az előírás különösen fontos a közepesen nehéz vagy nehéz fizikai munkát végzők esetében.

A pihenőidő szerepe a hőegyensúly fenntartásában:

• A meleg munkahelyeken végzett fizikai munka intenzitásától és a meleg klímától függően szükség van arra, hogy a szervezet a nagymértékű hőtermelés és az ezzel együtt járó hőleadás gátlás alól időnként felszabaduljon.
• A pihenőidők lehetővé teszik, hogy csökkenjen a belső hőtermelés, és a hőleadás megfelelő mértékben tudjon gyorsulni.

Javaslatok a pihenőidő optimális eltöltésére hőségben végzett munka esetén:

• A pihenőidőt lehetőleg a környezethez képest hűvösebb, árnyékos helyen töltsék a dolgozók.
• Biztosítsanak megfelelő ülőalkalmatosságot a pihenéshez.
• Tegyék lehetővé a védőital fogyasztását és a kisebb étkezéseket a pihenőidő alatt.

Munkaszervezési szempontok hőségben végzett munka esetén:

• Segíteni kell a munkavállalókat abban, hogy képesek legyenek alkalmazkodni a hőséghez. Az intenzív hőség első napjaiban lehetőség szerint rövidebb munkaperiódusokat és hosszabb munkaközi szüneteket tegyenek számukra lehetővé.
• Ezt a folyamatot javasolt ismételten elölről kezdeni, ha a dolgozó szabadságról tér vissza, vagy a munkából egyéb okból maradt hosszabb-rövidebb ideig távol.

Speciális esetek kezelése:

• A munkaidőkeretben (pl. 12 órás beosztásban) dolgozó munkavállalók a hőségriasztás időszakában különösen nagy megterhelésnek lehetnek kitéve, amennyiben egymást követő napokon kell dolgozniuk.
• Bár konkrét jogszabályi előírás nincs erre vonatkozóan, de javasolt a foglalkozás-egészségügyi szolgálat bevonásával a hőségriasztás idejére a munka-pihenési rend átütemezése, gyakoribb és hosszabb pihenőidők beiktatása.

A pihenőidő betartásának ellenőrzése hőségben végzett munka esetén:

• Javasolt kijelölni olyan személyt a munkavállalók közül, aki felügyeli a megelőző intézkedések betartását, beleértve a rendszeres pihenést is.
• Ez a személy figyelheti az esetleges panaszok jelentkezését, és szükség esetén intézkedhet az elsősegélynyújtásról vagy az orvosi ellátás igénybevételéről.

A pihenőidő és egyéb intézkedések összehangolása hőségben végzett munka esetén:

• A pihenőidőt érdemes összehangolni a védőital fogyasztásával és az egyéni védőeszközök használatával.
• A pihenőidő alatt lehetőség nyílik a dolgozók állapotának ellenőrzésére, a hőség okozta tünetek korai felismerésére.

A pihenőidő megfelelő betartása nem csak jogszabályi kötelezettség, hanem a munkavállalók egészségének és biztonságának védelmében tett fontos lépés. A munkáltatóknak és a munkavállalóknak együtt kell működniük annak érdekében, hogy a pihenőidők hatékonyan szolgálják a hőség elleni védekezést és a munka fenntartható végzését.

További megelőző intézkedések

A védőital biztosítása és a pihenőidők betartása mellett számos egyéb intézkedés is szükséges a hőségben végzett munka kockázatainak csökkentésére. Ezek az intézkedések kiterjednek a munkaszervezésre, a megfelelő ruházat és védőeszközök használatára, valamint a munkakörnyezet optimalizálására.

Munkaszervezési megoldások hőségben végzett munka esetén:

• A munkát úgy kell megszervezni, hogy a dolgozók felváltva, rövid ideig tartózkodjanak a tűző napon.
• A napsugárzás és a hőterhelés szempontjából kritikusnak tekinthető napszakban (11-15 óra között) lehetőség szerint hűvösebb, árnyékos munkahelyen folyjon a munka.
• Segíteni kell a munkavállalókat az akklimatizációban, különösen a hőség első napjaiban vagy hosszabb távollét után.
• Figyelembe kell venni a munka jellegét (pl. könnyű-, közepesen nehéz vagy nehéz fizikai munka) és a dolgozók általános egészségi állapotát, tapasztalatát az egyéni védőeszközök juttatásakor.

Megfelelő ruházat és egyéni védőeszközök:

• A dolgozók lehetőség szerint könnyű, világos színű és lazán viselhető ruházatban végezzék feladataikat, ha ez nem veszélyezteti a biztonságos munkavégzést.
• Javasolt a tarkót takaró/árnyékoló fejvédő vagy széles karimájú, jól szellőző kalap használata.
• Figyelembe kell venni a munka-, védőruházat és egyéb védőeszközök viseléséből adódó többletmegterhelést is.

Árnyékolás és hűtési lehetőségek biztosítása hőségben végzett munka esetén:

• Szabadtéri munkavégzés esetén gondoskodni kell árnyékos területek kialakításáról (pl. sátorlap, ponyva alkalmazásával).
• Zárt térben megfelelő szellőztetést vagy légkondicionálást kell biztosítani.
• Lehetőséget kell adni a dolgozóknak a rendszeres hűsölésre, például hideg vizes arc-, kézmosással.

Műszaki megoldások:

• Az alkalmazott légtechnikai berendezések, klímaberendezések hatékonyságáról a megszokottnál gyakrabban kell meggyőződni.
• Rendszeres műszaki karbantartást, tisztítást, fertőtlenítést kell végezni a berendezéseken.
• Ügyelni kell a mesterséges szellőztető- és légkondicionáló berendezések megfelelő beállítására és működtetésére, hogy elkerüljék az egészségkárosodások (pl. meghűlés, légúti fertőzések) kialakulását.

Munkavédelmi oktatás és felkészítés hőségben végzett munka esetén:

• A munkavédelmi oktatás során fel kell készíteni a dolgozókat arra, hogy felismerjék és kezelni tudják a hőség okozta túlzott igénybevétel és a hőguta tüneteit.
• Fel kell hívni a munkavállalók figyelmét, hogy figyeljenek egymásra, és bármilyen egészségi állapotukkal összefüggő panasz, rosszullét esetén azonnal hagyják abba a munkát.

Kommunikáció és vészhelyzeti felkészülés:

• Mindig legyen mobiltelefon a munkaterületen, ha segítséget kell hívni.
• Javasolt kijelölni olyan személyt, aki felügyeli a megelőző intézkedések betartását és az esetleges panaszok jelentkezését.

Speciális munkahelyi körülmények kezelése:

• Zárttéri munkahelyen a munkavállalók létszámát, a tevékenység jellegét, a munkával járó fizikai megterhelést és a veszélyforrásokat figyelembe véve kell biztosítani a megfelelő hőmérsékletet.
• Szabadban végzett fizikai munka (pl. fakitermelés, építőipari kivitelezés, útépítés, szemétszállítás) során különös gondot kell fordítani a hőártalmak és a balesetveszélyes helyzetek elkerülésére.

Ezek a megelőző intézkedések együttesen segítenek csökkenteni a hőségben végzett munka kockázatait. A munkáltatóknak és munkavállalóknak közösen kell törekedniük arra, hogy minden szükséges óvintézkedést megtegyenek a biztonságos és egészséges munkavégzés érdekében.

Összegzés

A hőségben végzett munka komoly kihívást jelent mind a munkavállalók, mind a munkáltatók számára. Az egészségügyi kockázatok minimalizálása és a biztonságos munkavégzés fenntartása érdekében számos intézkedés összehangolt alkalmazására van szükség.

A Nemzetgazdasági Minisztérium Munkavédelmi Irányítási Főosztálya részletes felhívást tett közzé a melegben végzett munka veszélyeivel kapcsolatban, amely alapján ez a cikk készült. A felhívás teljes szövege ide kattintva tölthető le, amely további hasznos információkat tartalmaz a munkáltatók és munkavállalók számára a hőségben végzett munka kockázatainak kezeléséről és a szükséges óvintézkedésekről.